- 2019.10.21.
Beszámoló az első kerekasztal beszélgetésről
A 2019 júliusától kezdődő programok megvalósítási szakaszába lépve az első kerekasztal beszélgetést 2019. október 18-án tartottuk a balástyai ifjúsági klubban. A beszélgetésre főként azokat vártuk, akik részt vettek az első közösségi akción, az Állatsimogatóban tartott Szüreti gyereknapon, hogy kiértékeljük a programot, megoszthassuk tapasztalatainkat. Az értékelés során a jelenlévőkkel megbeszéltük, hogy mely állomások tetszettek a legjobban – a program elsődleges célcsoportjának számító – gyerekeknek, az programpontokkal kapcsolatban milyen tapasztalatokat, visszajelzéseket szereztek. Összességében arra jutottunk, hogy mindkét fajta állomás jó volt, viszont az akadálypályákat, vagy az aktívabb, mozgásos programokat jobban szerették a gyerekek. Sok gyereken látható volt, hogy az iskola után megérkezve a helyszínre nem csinálta végig mindenki a kötöttebb jellegű (pl. kézműves) foglalkozásokat, inkább a kötetlen lehetőséget keresték, ahol szabadon eltölthették az idejüket egymással. Beállítottságtól függően a kézműves állomások inkább a lányoknak tetszettek jobban, a fiúk tetszését az akadálypályák és csapatjátékok nyerték el. Az első problémaként felmerült az időpont nem helyes megválasztása, ugyanis a szerdai időpont lekorlátozta a családok, felnőttek számát. Egy hétvégén megrendezett program során mindig több felnőtt ér rá a munkabeosztásából adódóan. A helyszín megválasztást is problémásnak látták páran, az Állatsimogató a belterülettől 1,5 km-re található, ahova nem vezet kiépített kerékpárút, megközelítése autóval rendelkezőknek kedvez inkább. A sok autóval érkezett résztvevő, segítő felvetett egy újabb problémát, az Állatsimogató ugyanis nincs felkészülve ennyi autóra, a meglévő parkolási lehetőség kevés. Ezért főleg az út két oldalán tudtak csak leparkolni az autóval érkezők, így az úton csak egy közlekedő autó fért csak el, ami okozott némi közlekedési nehézséget, mikor egy kombájnnak meg kellett fordulni az úton, mert nem fért el a parkoló autóktól. A sok programpont végére került szalonnasütésre már kevesen maradtak azokból, akik az egész napon ott voltak. Kisebb hiányosságként voltak, akik panaszkodtak a könnyűszerkezetes mosdóra, toalettre. A nap legnagyobb pozitívuma egyértelműen az az együttműködés volt, ami megvalósult az önkormányzat, a közalapítvány, a könyvtár, az iskola és az önkéntes tűzoltó csoport és a segítők között, ami a jövőre vetítve biztató a többi közösségi akciónknál is. Az intézmények, civil szervezetek jelenléte mellett a segítők magas száma is biztosította az eredményes lebonyolítást.
A közösségi beszélgetésen főként fiatalok vettek részt, ami remek lehetőséget nyújtott arra, hogy a következő közösségi akciót és programot, a 2020. márciusában tartandó Bringasulit és az áprilisi Húsvéti készülődést, – ahol javarészt a fiatal generációra épülnek az események – a gyerekek szempontjából közelítsék meg. A Bringasulival kapcsolatban szerették volna a résztvevők, ha az elméleti részt kiegészítenék gyakorlati elemekkel, és látnák, hogy működnek a valóságban bizonyos közlekedési helyzetek. Sokan megfogalmazták, hogy szerintük ez egy nagyon hasznos program lenne, hiszen sokan nem tudják, hogyan lehet kerékpárral biztonságosan közlekedni, és ezzel nem csak magukat, hanem másokat is veszélyeztetnek.
A jelenlévők fiatal korának köszönhetően az ifjúsági szervezet sikeres működtetésének témájában is sokat léptünk előre. Konszenzus volt arról, hogy a beszélgetésnek helyet adó egykori Ifjúsági Klub épületét újra meglehetne tölteni élettel. A beszélgetésen többen elmondták, hogy az itt élő fiatal korosztály szeretne egy „saját” helyet, ahová be tudnak ülni beszélgetni, együtt lenni. „Iskola után, akár ahogy a bejárósok hazaérnek, még nem kellene egyből hazamenniük” – hangzott el. Megbeszéltük, hogy ez az épület is jó lenne erre, hogy beüljenek, különböző szabályok kialakításával, hiszen jól frekventált helyen van, aki busszal érkezik, sokszor annak útba is esik, de az általános iskolától sincs messze ez a hely. Egyetlen, ám annál nagyobb probléma, hogy az épület rossz állapotban. Mindenki egyetértett abban, hogy a helyiség belső átalakítása nélkül nem lesz elég vonzó az ifjúság megragadásához, itt tartásához. A korábbi közösségi beszélgetések alkalmával már felvetődött az ötlet, hogy közösségi alapon is rendbe lehet tenni az épületet egy nagy összefogás segítségével. Ehhez önkéntesek kellenek, főleg azokat a fiatalokat lehet bevonni a felújításba, akik később aktívan részt kívánnak venni a jövőbeli, fiatalokat érintő közösségi életben. Megpróbáljuk a helyi építési vállalkozókat, hidegburkolókat, villanyszerelőket, stb. is segítségül hívni a felújításhoz. Megkértük a jelenlévőket, hogy akinek a családi, ismerősi körében van ilyen szakember, hívja el a következő kerekasztal beszélgetéshez.
Fodor Tamás
szakmai vezető
Tari József
közösségfejlesztő
Gémes Fruzsina
közösségfejlesztő